A probiotikumok és a prebiotikumok jelentősége csecsemőknél, gyermekeknél
A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek jótékony hatással vannak a bélrendszer egészségére. A probiotikus kultúrák az anyatejben is megtalálhatók, ami a szoptatott csecsemők számára számos előnyt jelent. Tudjon meg többet a probiotikumok emésztésben betöltött szerepéről.
Mik azok a probiotikumok?
Számos jótékony mikroorganizmus kolonizálja a bélnyálkahártyát, védőpajzsként szolgálva a patogén baktériumokkal és vírusokkal szemben. Ahhoz, hogy a bélflóra mikrobiomja képes legyen ellátni szerepét, sok különböző baktériumkultúrára van szüksége.
A probiotikumok élő mikroorganizmusok, és az optimálisan működő bélnyálkahártya (mikrobiom) részei. Átadhatók az anyáról a csecsemőnek a hüvelyi szülés során, vagy a szoptatás során a bőrkontaktuson és az anyatejen keresztül.
A bifidobaktériumok a bél különösen hasznos baktériumai. Mint minden probiotikus kultúra, képesek megemészteni az emberi tej oligoszacharidjait (komplex összetett cukrok, rövidítésük: HMO, azaz human milk oligosaccharides), és ezáltal a legkisebb összetevőikre bontják azokat. Ezeket a kis építőelemeket aztán energiaforrásként más baktériumtörzsek is hasznosíthatják. A bifidobaktériumok ezért különösen fontosak az egészséges és megfelelően funkcionáló mikrobiom szempontjából.
A prebiotikumok a mikrobiomot alkotó mikroorganizmusok energiaszállítói. Ezek nem élő szervezetek, hanem inkább rostok. Ezeket a rostokat a baktériumok táplálékforrásként használhatják fel, ami lehetővé teszi számukra a szaporodást, és kielégíti energiaszükségletüket. A prebiotikumok közé soroljuk a következőket:
- Galakto-oligoszacharidok (GOS)
- Frukto-oligoszacharidok (FOS)
- Az anyatej oligoszacharidjai (HMO), az érett anyatej összetevője.
Emellett maguk a prebiotikumok is aktívan hozzájárulnak az egészséges bélflóra erősítéséhez, és az immunrendszerre gyakorolt hatásukat jelenleg is széleskörűen kutatják.
A mikrobiom - a bélnyálkahártya változatos baktériumkultúrája - jelentősen hozzájárul az egész szervezet egészségének fenntartásához. A probiotikumok a bélben a szervezetben zajló komplex anyagcsere-folyamatokhoz fontos anyagokat (pl. rövid szénláncú zsírsavakat) állítanak elő a prebiotikumok lebontása révén. Az egészséges bélnyálkahártya savas pH-értéke a patogén (betegséget okozó) csírák szaporodását is megakadályozza.
Mi befolyásolja a gyermek mikrobiomját?
Az újszülöttek nem rendelkeznek a felnőttek érett emésztőrendszerével. A születés után még éretlen bélrendszert először hasznos baktériumokkal kell kolonizálni.
Ahhoz, hogy ez a jótékony baktériumkulturákkal való kolonizáció sikerüljön, az alábbi tényezőnek nagy jelentőségük van:
- A szülés módja (hüvelyi, császármetszés, szülőszobai bőrkontaktussal vagy anélkül),
- adtak-e antibiotikumokat a szülés során,
- az anya mikrobiomja (genetikai diszpozíció),
- a gyermek szopott/szopik-e.
Hüvelyi szülésnél a baba a kitolási fázisban közvetlenül érintkezik az anya bőrével és bélbaktériumaival. A magzatburokban szinte sterilen nevelkedett újszülött kifelé menet automatikusan kolonizálódik az anyai baktériumokkal, ami előkészíti a bélrendszerét a hamarosan kezdődő emésztésre.
A császármetszés során a műtőben uralkodó steril körülmények miatt a természetes kolonizáció lehetősége korlátozott. Itt gyakoribb, hogy a kevésbé hasznos baktériumtörzsek telepednek meg először.
Ha a szülés alatt antibiotikumot kell adni, mint ahogyan az gyakran előfordul császármetszés esetén, az anya mikrobiomja megváltozik. Ez azt jelenti, hogy a baktériumkultúrák kevésbé kiegyensúlyozott keveréke jut át a gyermekre. Az antibiotikum-adás, akárcsak a császármetszés, általában orvosilag szükséges lépések, amelyeket aligha lehet elkerülni. A gyermek jövőbeli bélrendszeri egészségét szem előtt tartva azonban fontos megérteni, hogy az emésztőrendszer kolonizációja ekkor valamennyire másképp alakul. Ez a baba életének első néhány hetében gyakoribb kólikához vagy székrekedéshez vezethet.
A kutatások kimutatták, hogy a mikrobiom összetétele generációnként eltérő. Változnak az étkezési szokások, és a korábban elterjedt természetes baktériumkultúrákat tartalmazó ételeket, mint például a friss savanyú káposztát ritkábban fogyasztjuk. Ez magyarázza a generációról generációra gyakoribbá váló emésztési panaszok egy részét.
A közvetlen bőrkontaktust a szülőszobán csak néhány éve gyakorolják, és még nem minden szülészeten terjedt el. Más a helyzet a hüvelyi szülésnél, ahol a mikrobiom több generáción keresztül öröklődhet.
A szoptatott csecsemők természetes módon az anyatejen keresztül kapnak probiotikus törzseket optimális összetételben, amely egyénre szabottan igazodik a gyermekhez. Az anya genetikai adottságai miatt azonban előfordulhat, hogy bizonyos baktériumtörzseket nem tud biztosítani, ezért azok nem tudnak az anyatejbe áramlani. Ennek következtében előfordulhat, hogy az ilyen konstellációban szoptatott csecsemők mikrobiomja kevésbé kiegyensúlyozott, ezért hasfájással és puffadással küzdhetnek.
A probiotikumok előnyei csecsemők számára
A pro- és prebiotikumok szerepe az emésztésben
A probiotikumok kölcsönhatásba lépnek a meglévő mikrobiommal, pozitív hatással lehetnek a hasznos baktériumok szaporodására, és olyan anyagokat termelnek, amelyek kedvezően befolyásolják a bélkörnyezetet. Így megteremtik az egészséges bélflóra alapjait, ami elengedhetetlen az erős immunrendszerhez.
A prebiotikumok elsősorban a jó bélbaktériumok táplálékául szolgálnak. Azonban székletlazító hatásuk is lehet. Székrekedés és kemény széklet esetén ezért hasznos lehet a prebiotikus rostok bevitele a székletürítés megkönnyítésére.
Összefoglalva: a pro- és a prebiotikumok az optimálisan működő bélmikrobiom fontos összetevői. A gyermek bélflórájának ideális kolonizációja olyan emésztésben nyilvánul meg, amelyben
- ritkán fordul elő puffadás és kólika,
- a széklet puha, de formált - ez a hozzátáplálástól kezdve a csecsemőkre is vonatkozik,
- hasmenés és székrekedés nem, vagy csak nagyon ritkán fordul elő.
Az anyatejes széklet lágy és pépes állagú, ezért néha összetévesztik a hasmenéssel. Ha azonban a tiszta anyatejes széklet habos, zöldes vagy barnás színű és erős szagú, akkor érdemes a gyermekorvossal konzultálni.
A pre- és probiotikumok szerepe az immunrendszerben
A tudományos kutatások szerint a prebiotikus rostok legismertebb képviselői, a HMO-k fontos szerepet játszanak a kórokozó baktériumok elleni aktív küzdelemben, így hozzájárulnak a fertőzések csökkentéséhez. Emellett erősíthetik a bélbarriert, részei az újszülöttek fejlődő immunrendszerének és támogatják annak többrétegű védőfunkcióját. Nem utolsó sorban a szialinsav szállítói, amely fontos szerepet tölt be az agy fejlődésében és a gondolkodási folyamatokban. (Walsh 2020)
A probiotikumok olyan anyagokat termelnek, amelyek fenntartják a savas környezetet a bélnyálkahártyában. Ezen a savas pH-n a kórokozó baktériumok túlélési esélyei is jelentősen csökkennek. A probiotikumok tehát hozzájárulnak a fertőzések csökkentéséhez.
Probiotikus és prebiotikus élelmiszerek
Mely élelmiszerek tartalmaznak probiotikumokat?
Az anyatej számos élő sejtet, elsősorban lactobacillust, bifidobaktériumot és több mint 200 HMO-szerkezetet tartalmaz (Walsh 2020). A szoptatott csecsemők ezért az anyatejen keresztül folyamatosan az igényeikhez igazított pro- és prebiotikumokat kapnak.
A hozzátáplálás során a napi étkezések kiegészíthetőek finom, probiotikus összetevőket tartalmazó ételekkel.
Tejtermékek
A natúr joghurt, a kefir és az író, valamint egyes sajtok, például a gouda és a cheddar élő baktériumkultúrákat tartalmaznak. Ezért fogyasztásuk ajánlott emésztésjavító diétához.
Fermentált zöldségek
A német konyha klasszikusa a sóval savanyított erjesztett fehér káposzta, röviden savanyú káposzta. A sóval való tartósítás (erjesztés) során jó baktériumkultúrák jönnek létre. Az Ázsiából származó kimchi szintén gazdag ilyen baktériumokban, de általában túl fűszeres a csecsemők táplálásához. Ezenfelül a kovászos uborka is tartalmaz baktériumkultúrákat.
Fontos: A sóval tartósított zöldségeket fogyasztás előtt gondosan le kell öblíteni. Azok a csecsemők, akik készen állnak a hozzátáplálásra, és azok a kisgyermekek, akik már hozzászoktak, a kiegyensúlyozott étrend részeként felfedezhetik a csökkentett sótartalmú erjesztett zöldségeket.
Az ideális étrend rostokat (gyümölcsök, zöldségek), valamint teljes kiőrlésű termékeket és hüvelyeseket is tartalmaz. Az optimálisan működő emésztés szempontjából a megfelelő folyadékbevitel is elengedhetetlen. A csecsemők cukormentes italokat, különösen vizet, illetve kisebb mértékben a hozzáadott cukrot nem tartalmazó teákat fogyaszthatnak.
Mely élelmiszerek tartalmaznak prebiotikumokat?
A probiotikus hatású mikroorganizmusoknak prebiotikus rostokra van szükségük energiaforrásként ahhoz, hogy megfelelően el tudják látni feladataikat a bélben.
Rostokat az alábbi élelmiszerek tartalmaznak:
- Banán
- Borsó
- Paradicsom
- Édesburgonya, burgonya, rizs vagy tészta (főzve, majd lehűtve)
- Zabpehely
- Mángold és spenót
- Hüvelyesek, mint a bab és a lencse
- Bogyós gyümölcsök, például málna, szeder és piros ribizli
A friss, regionális és szezonális élelmiszereket tartalmazó kiegyensúlyozott étrend általában optimális mennyiségű rostot biztosít. Minél változatosabbak és színesebbek az ételek, annál valószínűbb, hogy megfelelő táplálékot nyújtanak a probiotikus mikroorganizmusok számára.
