A várandósság hetei:
A várandósság 3. hete: egy új élet kezdete
A várandósság első hete az utolsó menstruáció első napján kezdődik. Akkor is, ha az első 14 napban még nem volt terhes, így kell számolni, mert a megtermékenyülés ebben a ciklusban történt. Mivel az ovuláció a ciklus 14. és 17. napja között történt, az új élet a terhesség harmadik hetében kezdődik.
Az embrió nagysága a 3. héten
A petesejt megtermékenyülése után erős védőburok képződik körülötte, amely megakadályozza a többi spermium behatolását.
A megtermékenyült petesejt, amely tartalmazza a leendő édesanya és édesapa genetikai információit, elkezd osztódni a rákövetkező napokban. Két nappal a megtermékenyülést követően az embrió négy sejtből áll. Egy nappal később már kb. 12-16 sejtből áll. Az orvosok az embriót ebben a szakaszban morulának nevezik (latinul morus = eperfa). A megtermékenyített petesejt mérete kisebb, mint 1 mm, szabad szemmel nem látható. Ultrahanggal sem kimutatható, ezért nem lehet biztosan megmondani, hogy a terhesség megkezdődött. Az 5. napon a megtermékenyített petesejt a méhbe kerül. Még mindig nagyon kicsi és látszólag jelentéktelen, de már élettel teli.
Az embrió fejlődése
A sárgatest egy hormontermelő szövet. A sárgatest a petesejt kiszabadulása után, a petefészek felszínén sárgatesthormont (progeszteront) kezd termelni, amely vastagítja a méhnyálkahártyát, és előkészíti a méhet a megtermékenyített petesejt befogadására. A megtermékenyülés után megkezdődik a várandósság, és a megtermékenyített petesejt a méh felé mozog. Ha a zigóta beágyazódik a méhnyálkahártyába, a sárgatest nem sorvad el, hanem 12. hétig tovább termeli a progeszteront, amely segíti a terhesség fennmaradását. (Később ez a méhlepény feladata lesz) A megtermékenyülés után 24 órával elkezdődik az osztódás és innentől kezdve az embrió 12-15 óránként osztódik. A korai szakaszban az emberi test legfontosabb alkotóelemei alakulnak ki.
5 nappal a megtermékenyülés után az embrió eléri a méhet, amely megfelelő környezetet biztosít a fejlődéshez. A méhnyálkahártya ekkor kb. 7-8 mm vastag, ami ideális a beágyazódáshoz és az embrió fejlődéséhez. A progeszteron szintje a tüszőrepedés idejében kezd növekedni. Ez segíti elő a méhnyálkahártya megvastagodását. A progeszteron (sárgatest-hormon) fontos a várandósság sikeres létrejöttében. A méhnyálkahártya a progeszteron hatására vastagodik meg kellőképpen ahhoz, hogy az embriókezdemény beágyazódhasson.
A megtermékenyülés utáni 7. napon az embrió beágyazódik a méhnyálkahártyába. A beágyazódás után mondható biztosnak a várandósság ténye. Ezután kezdődik el az embrió intenzív fejlődése.
Így érzi magát a kismama a 3. héten
Ebben a szakaszban még nem tudja a kismama, hogy várandós, csak a megérzése súghatja ezt. Ultrahanggal még nem kimutatható a várandósság, sőt a terhességi teszt is negatív lenne. Még nincsenek testi tünetek sem. A boldogság érzését a méhben keletkezett progeszteron okozza.
Lehetséges jelek, tünetek
Néhány nő kisebb vérzést vagy váladékot észlel. Ezt beágyazódási vérzésnek nevezzük. Ez jó jel, mert a beágyazódás folyamán kisebb sebek keletkeznek a méhnyálkahártyán.
Enyhe hasi fájdalmat érezhet a kismama a beágyazódás miatt. A 3. héten enyhe mellfájdalom is előfordulhat. Ezeket a tüneteket még nem lehet egyértelműen a várandóssághoz kötni, inkább az ovuláció tüneteinek tulajdoníthatók.
Hogyan táplálkozzon a várandós kismama?
A kiegyensúlyozott étrendnek fontos szerepe van a várandósság alatt. Gondoskodjon arról, hogy megfelelő tápanyagtartalmú, vitaminokban gazdag élelmiszereket fogyasszon. A vitaminok egy része zsírban oldódó, ezért fontos, hogy az étrend elegendő zsírt is tartalmazzon. A zsírok nemcsak a húsfélékben, hanem a tejtermékekben, olajokban is megtalálhatók. A zsír lehet állati vagy növényi eredetű. A növényi eredetű zsírsavak telítetlenek, ezért az anyagcsere folyamán könnyen hasznosulnak. A növényi zsírokat többféleképpen fel lehet használni a főzés során.
Elsősorban frissen készített ételeket fogyasszon. Kerülje a nagymértékben feldolgozott élelmiszert. A vitaminbevitel optimalizálása érdekében napi 5x ajánlott rostokban gazdag zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztani. Részesítse előnybe a vasban és folsavban gazdag ételeket. A folsav részt vesz a vérképzésben és a sejtképződésben. Különösen a várandós kismamáknak kell kiemelt figyelmet fordítani a folsavbevitelre, a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében.
Táplálkozással szinte lehetetlen elegendő mennyiségű folsavat bevinni a szervezetbe, éppen ezért ajánlott a HiPP Natal étrend-kiegészítő fogyasztása. Az étrend-kiegészítőkről kérdezze meg nőgyógyászát, védőnőjét.
A vas nélkülözhetetlen az oxigén szállításához a vérben. A fejlődő magzat miatt a várandósok vasszükséglete jelentősen megnő, éppen ezért a vérvizsgálatok során a vas mennyiségét is rendszeresen ellenőrzik.
További információ a táplálkozásról a 11. hét alatt olvasható, valamint a különböző tápanyagokról itt olvashat.
Miről kell lemondania a várandós kismamának?
A várandós kismamának le kell mondani mindenről, ami a magzat egészséges fejlődését és a kismama jóllétét akadályozza.
- Alkohol:
Az alkohol, különösen rendszeres fogyasztás esetén gyengíti a szervezetet. Az alkohol bizonyíthatóan károsítja a magzat fejlődését. Minden korty alkohol a placentán keresztül eljut a magzathoz.
- Nikotin:
A nikotin növeli a pulzusszámot és terheli a szervezetet, valamint függőséget alakít ki. A dohányzás nem összeegyeztethető a várandóssággal. A méhnyálkahártyába a véráramon keresztül sokféle méreganyag kerül. A nikotinfogyasztás méhen belüli vérellátási hiányhoz vezethet, így veszélyezteti a magzat fejlődését.
- Stressz:
Ha a várandósság ténye már biztos, akkor mindent meg kell tenni a stressz csökkentése érdekében. A nappali és éjszakai váltott műszakban végzett munka is megzavarja a bioritmust. Ez negatívan befolyásolhatja a magzat fejlődését.
Lehetséges kérdések a nőgyógyász vagy a védőnő felé
Vitamin- és ásványianyag-bevitel
Különösen a várandósság kezdetén alakulhatnak ki rendellenességek a hiánytünetek következményeképpen. A velőcsőzáródási rendellenesség akkor fordul elő, ha a várandós kismama nem fogyaszt elegendő folsavat, amely elengedhetetlen a sejtképződéshez. Éppen ezért a folsavtartalmú készítmények rendszeres fogyasztása a gyermeket tervező nőknek és a várandósoknak egyaránt ajánlott. A várandósság korai szakaszában napi 400 µg, a nem várandósoknak csak 300 µg a szükséglete. A terhesség 12. hetétől kezdve a napi szükséglet 800 µg.
Számos folsavat tartalmazó készítmény jódot is tartalmaz. Ha a kismamának pajzsmirigybetegsége van, akkor olyan étrend-kiegészítőt kell szednie, amely nem tartalmaz jódot. Ezzel kapcsolatban feltétlen konzultáljon a nőgyógyászával és a védőnőjével!
