Újszülöttkori vírus: Az anyatej védelmet nyújt a patogén vírusokkal szemben

2020. szeptember
Szerző: Dr. rer. nat. Markus Brüngel

Mára széles körben elfogadott ténnyé vált, hogy egy újszülött bélrendszerének baktériumokkal történő kolonizációja a születés után fokozatos folyamat, és hogy a bél mikrobiom viszonylag gyorsan kialakul. Egy nemrégiben a "Nature" nevű neves szaklapban megjelent cikkben a kutatók arról számoltak be, hogy ez az elv ugyanúgy vonatkozik a vírusok általi kolonizációra is [1]. A táplálás típusa is jelentős hatással van a mikrobiomra. Az anyatej hozzájárul, hogy kevesebb patogén vírus forduljon elő a csecsemő bélrendszerében. Ezen eredmények ismét megerősítették azt a tényt, hogy az anyatej fontos szerepet játszik a csecsemők korai életkorban történő fertőzésektől való védelmében!

A kutatók a vizsgálat részeként az újszülöttek székletmintáit elemezték a születést követő 0-4 napban, majd egy hónappal és négy hónappal később is. A születést követő első négy napban az újszülöttek bélrendszere még vírusmentes volt. Egy hónappal később azonban a székletminták már nemcsak néhány baktériumot, hanem vírusokat is tartalmaztak - úgynevezett bakteriofágokat. Négy hónap után az újszülöttek bélrendszere már számos vírussal volt kolonizálva, beleértve azokat is, amelyek képesek emberi sejtekben fertőzést okozni, például légúti vagy gasztrointesztinális fertőzéseket.

A kutatók megvizsgálták a kolonizációt befolyásoló különböző tényezőket, és megállapították, hogy a szoptatott csecsemők bélrendszerében kevesebb patogén vírus jelent meg, mint a cumisüvegből táplált csecsemőkében (9% vs. 30%). A bakteriális mikrobiom közelebbi vizsgálata során kiderült, hogy a hasznos bélbaktériumok (különösen a laktobacillusok és a bifidobaktériumok) száma jelentősen magasabb volt a szoptatott csecsemőknél. A laktobacillusok és a bifidobaktériumok az egészséges bélflóra működéséhez nélkülözhetetlenek, és jelentős hatással vannak az immunrendszer fejlődésére, így a gyermekek fertőzésekkel szembeni ellenálló képességére is. 

Következtetés: A tanulmány azt mutatja, hogy a csecsemő bélrendszererének kolonizációja - a bakteriális kolonizációhoz hasonlóan - fokozatosan történik. Valószínűleg mindkettő fontos az immunrendszer fejlődésének szempontjából. Először a bakteriofágok jelennek meg és fertőzik meg az első baktériumokat. Ezekhez később csatlakoznak a vírusok, amelyek az emberi sejtekben szaporodnak. Ezt a második fázist a szoptatás képes pozitívan befolyásolni.

Ezen tanulmány megerősíti a lactobacillusok és bifidobaktériumok jelentőségét az egészséges bélrendszer működésében, valamint az anyatej pozitív hatását a bélrendszerre.

A nem anyatejes táplálásban részesülő csecsemők általában kedvezőtlen bélflóra-összetétellel rendelkeznek. Azonban ezt lehet pozitívan befolyásolni egy megfelelően dúsított tápszerrel. Az Lactobacillus fermentum és GOS kombinációt tartalmazó tápszer (például a HiPP COMBIOTIK®) jelentős növekedést eredményezett a lactobacillusok (+78%) és bifidobaktériumok (+70%) számában egy olyan tápszerhez képest, amely csak GOS-t tartalmazott [2].

Források:

1. Liang, G., Zhao, C., Zhang, H. et al. The stepwise assembly of the neonatal virome is modulated by breastfeeding. Nature (2020) doi.org/10.1038/s41586-020-2192-1 

2. Maldonado J, Cañabate F, Sempere L et al. Human milk probiotic Lactobacillus fermentum CECT5716 reduces the incidence of gastrointestinal and upper respiratory tract infections in infants. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2012 Jan;54(1):55-61. doi: 10.1097/MPG.0b013e3182333f18