Az extrém koraszülöttek kezelésével kapcsolatos döntések

2024. február
Szerző: Prof E. Harms, Münsteri Egyetemi Gyermekkórház (Németország)

Az, hogy életmentő beavatkozást végezzenek-e a koraszülött csecsemőkön, komoly etikai dilemmát jelent.

Norvégiában a 25. hét után szokás életben tartani a koraszülötteket az ottani irányelvek szerint. A gyakorlatban azonban a 24. héten született csecsemők 97%-át, a 23. héten született csecsemők 74%-át és a 22. héten született csecsemők 19%-át szállították újszülött intenzív osztályra. Nem dokumentálták, hogy a szülőket milyen mértékben vonták be ezekbe a döntésekbe. Egy norvég tanulmányban gyermekgyógyász rezidensek vett részt anonim felmérésben egy kötelező neonatológiai tanfolyam után, ahol megkérdezték őket, hogy hipotetikusan hogyan kezelnék saját csecsemőjüket, ha 22-26 hetes korban születne. Csak egy résztvevő támogatná az életben tartást a 22. vagy 23. héten született csecsemők esetében, ezzel szemben 11 támogatná a 24. héten született csecsemők esetében, 47 a 25. héten született csecsemők esetében és 63 a 26. héten született csecsemők esetében. A többi résztvevő „nem biztos” vagy „nem” választ adott.

Megjegyzés: Természetesen lehet érvelni e felmérés ellen, rámutatva arra, hogy egy személy válasza egy hipotetikus kérdésre nem feltétlenül felel meg a valós életbeli cselekedeteinek. Az újszülöttgondozásban kialakult gyakorlattól való eltérés rámutat az orvosi döntéshozatal szürke zónájában rejlő kihívásokra. Az ilyen jellegű döntéseknek összhangban kell lenniük a társadalom etikai és erkölcsi normáival. Ezért a szerzők amellett érvelnek, hogy a döntéshozatali folyamatba ne csak a szülőket, hanem a koraszülöttek ellátásában nagy tapasztalattal rendelkező gyermekorvosokat, pedagógusokat és etikában jártas szakembereket is vonjanak be.

Hivatkozás:

Syltern J, Markestad T. Norwegian paediatric residents surveyed on whether they would want life support for their own extremely preterm infant. Acta Paediatrica 2023; 112: 645–646.